Scoliosis

Scoliosis

A test súlypontján átmenő tengely (középvonal) a két támasz (a lábak) síkjai közé kerül. Itt egy
viszonylag stabil egyensúly alakul ki, közvetlenül kitéve a mechanikai hatásoknak. Az egyik láb
hosszának minden egyes változását, a támaszkodás síkjának minden egyes dőlésszögétkom-
penzálni kell azért, hogy megőrízzük az egyensúlyt.
Frontális síkon minket elsősorban a scoliosis érdekel. Ha ebbe az értelmezésbe csak néhány
mozgató szegmens enyhe "oldal ferdeségét" vesszük bele, akkor is a scoliosis egy nagyon gyakori
jelenség. Sollmann megállapította, hogy 1000 gerinc röntgenkép tanulmányozása során mindössze
28 estben nem volt megállapítható scoliois, illetve nem volt diagnosztizálható.
Minket elsősorban a funkcionális scoliosis érdekel, ami az egyensúlyi zavarok, vagy azok
kompenzálásának visszatükröződése.
A scoliosis illetve a scoliasodás elsősorban egy fiziológiai kompenzáló reakció a medence ferde
helyzetére. Amikor járásnál, minden egyes lépésnél a medence egyik fele megemelkedik, rotáció
keletkezik, plusz a lumbális rész is elmozdul a medence lentebb fekvő irányába.
Így érkeztünk el ahhoz a törvényszerűséghez, melyet Illi, Biedermann, Edinger alkottak meg,
miszerint a medence ferde helyzete esetén mindig várhatunk egy bizonyos fokú gerincferdülést
és rotációt is. A gerincoszlop lumbális részénél a ferdülés és a rotáció a medence lentebb fekvő
része felé fiziológiai típusú. Tehát azt, hogy a lumbális gerinc a scoliosis következtében nem
tudja kiegyenesíteni a medence ferde helyzetét, patológiának, kórtannak kell tekintenünk.
Ha a medence ferde síkja, a scoliosis és a rotáció közötti kölcsönhatás felborul, akkor paradoxális,
azaz nem fiziológiai scoliosisról beszélünk. Ez a lumbális scoliosis a medence egyenes helyzete
esetén, illetve még a medence fentebb álló része felé ívelve, ellentétes elmozdulású, vagy anélküli.

Agerinc lumbális részének fiziológiai és paradoxális scoilosisa

a.                                          b.                                 c.                                             d.                                 e.

A gerinc lumbális részének fiziológiai és paradoxális scoliosisa.

a) fiziológiai scoliosis a medence ferde helyzete esetében, azonos rotáció esetén.
(a rotáció a medence lentebb fekvő része felé irányul - ez az egyensúlyi, statikus scoliosis.
b) rotációs scoliosis a medence egyenes helyzete esetén.
c) rotációs scoliosis a medence ferde helyzete esetén, a rotáció a medence fentebb fekvő része
felé irányul.
d) rotációmentes scoliosis.
e) ellenkező irányba történő scoliosis.

Ki kell hangsúlyoznunk, hogy a medence ferde irányának meghatározásához nem a klinikai
diagnosztika a döntő tényező, azaz a csípőcsont taréjának kitapintása, hanem a keresztcsont
ferde helyzetének a felismerése szükséges röntgenfelvétel alapján, amikor a gerinc a
keresztcsonton áll, és nem pedig a csípőcsont taréján. Itt elég gyakoriak az ellentmondások.
Ha a gerinc alapja a keresztcsont, akkor a L4-es csigolya az L5-ön áll, az L3 pedig az L4-stb.
Az L5-ös vagy L4-es csigolya ferde síkja a gerinc többi részén ugyanolyan jelentőséggel bír,
és ugyanolyan scoliosist és egyensúlyi kompenzációt idéz elő, mint a ferdén álló keresztcsont.
Fontos hogy ezeket a jelenségeket csak a teljes gerinc röntgenképe alapján szabad diagnosztizálni,
ahol a páciens álló helyzetben van, vagy pedig a Gutmann féle metodikát kell alkalmazni.
Gutmann leírja a fellépő egyensúlyzavart, amikor a medence csípőizületének haránttengelye
(középvonala) a fejfüggesztés és a promontórium mögött található.(Gutmann féle fej-alap  függő-
leges vonala.) Eme törvény alkalmazásának nehézségei mennyiségi kölcsönhatásban nyilvánulnak meg.
Ha egy egészséges ember kivizsgálásakor megemeljük az egyik láb szintjét egy alátét segítségével, és megkérjük, hogy egyenlítse ki mindkét láb terhelését, akkor a medence amegemelt láb felé hajlik.
(b. ábra)
Ha eltávolítjuk az alátétet, a medence hátradől a függesztés irányába. (fej-talp függőleges) (a. ábra)

A gerinc helyzete álló helyzetben
a.                                                                    b.                                                              c.

A gerinc helyzete álló helyzetben.

a) mindkét láb egyenletes terhelése esetén a " függesztés" irányába.
b) miután az egyik láb alá alátétet rakunk. ( a medence kikényszerített ferde helyzete,
mely a fentebb elhelyezkedő rész felé hajlik el, míg a fej függőleges marad.)
c) a testsúly egyik lábra történő áthelyezésénél az egész test, de főleg a fej, a függesztés
vonalától ebbe az irányba hajlik el.

Ennek megfelelően a páciens alsó végtagjai hosszának különbsége esetén a medence a hosszabb láb felé fordul el. Ha rövidebb láb alá teszünk alátétet, akkor a medence újból a függesztés vonalába tér vissza. Ennek feltétele a normál kölcsönhatás. Az egyensúly pontos megítélése csak műszeres vizsgálattal lehetséges, de nem csak klinikai eszközök segítségével.
A medence elmozdulásánál még fontos tényező a háti-lumbális és a lumbális-sacralis átmenetek közti összefüggések: normál egyesúlyi feltételek esetén a Th12-es csigolyaközvetlenül a L5-S1 szegmens felett található, ezt figyelembe kell vennünk a végtagokhosszúságának értékelésénél.
A röntgenképek elemzésénél szintén figyelembe kell venni a fejfüggesztés vonalát. Ennek oldalirányú elhajlása arra utal, amelyik irányába hajlik el a fejfüggesztés, arra a lábra nehezedik nagyobb terhelés.
A scoliosist gyakran ennek a kopmenzációja vagy dekompenzációja alapján értékeljük. Kompenzáltnak tekinthejük, ha a fejfüggesztés iránya, vonala a C7 és L5-ön át a sarkak közt megy át. Ebben az esetben a fej súlypontja,a vállöv és a medenceöv pontosan egymás alatt helyezkednek el. Sok szerző említi a fejfüggesztést ( a fej-talp függőlegesvonalát),míg mások a C7-hez kapcsolódó függőlegest említik. Mint ismeretes, a C7 erőteljes elhajlását a medence függőleges vonalától a fej excentrikus tartásával kompenzálhatjuk. ld: 17. és 18. ábra

kompenzálás
17. ábra                                                                                     18. ábra

A járás közbeni fiziológiai funkcionális scoliasodást röntgenoszkópiával vizsgálhatjuk meg, mégpedig helyben járáskor. Ekkor fedezhetjük fel ( Illi, Biedermann, Edinger) azt, hogy a gerinc lumbális része egyik oldalról a másikra hullámzik, a háti szakasz nagy elhajlásokkal kísérve, a Th12 viszonylag keveset mozog és 4 cm-nél jobban nem hajlik el. A mellkasi rész ellenkező irányba mozdul, így a Th12 az ismert mértékben egy tompított hullámzás csomópontja lesz.
Amíg a medence helyzete nem optimalizálódik, addig minőségi változás a statikában nem érthető el. Minden segédeszköz, különböző kezelések  tornák, amik a kompenzálni próbálják az asszimetrikus terhelést csak tüneti változás tud elérni, minőségi javulás nem tud nyújtani.

Látogató számláló

mod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_counter
mod_vvisit_counterMa32
mod_vvisit_counterTegnap50

We have: 1 guests online
IP cím: 3.239.13.1
 , 
MA: 2024 márc. 29

Cégnév: Manual Medic System Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelőségű Társaság
Székhely: 9476. Zsira. Fő utca 59.
Nyilvántartó bíróság: Győri Törvényszék Cégbírósága
Cégjegyzékszám: Cg.08-09-018761
Törvényes képviselő:
Név: Kövér Tamás
Kézbesítési cím: 9476. Zsira. Fő utca 59.